A magát írónak, újságírónak és szociográfusnak tituláló Csupor Tibor másodszor jelentette meg A Seuso-kincs rejtélye című könyvét. Az ismételt kiadásnak természetesen az adta az apropót, hogy Magyarország idén márciusban visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs néven ismert, ókori római eredetű, felbecsülhetetlen értékű lelet hét darabját. A Parlamentben megtekinthető.

A Seuso-kincs egy római eredetű, a Kr. u. 4. században készült ötvösremek-együttes. Nevét Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Lacus Pelso, vagyis a Balaton mellett élt. Mind a személy-, mind a helységnév olvasható a kincs legismertebb darabján, a nagy átmérőjű ezüsttálon.

A kincseket csodálja (balról) Martonyi János külügyminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az EMMI vezetője. A kép aznap készült, amikor a kormányfő bejelentette: a Seuso-kincsek hazatértek.

Az ilyesmire szokták azt mondani, hogy krimibe illő történet. Nos, Csupor Tibor kanyarított is belőle egyet. Könyvében egy Ferencz Kálmán Tibor nevű budapesti – a szerző így nevezi – hírlapíró ered a rejtély nyomába, útját merényletek, szerelmek és titkosszolgálatok keresztezik. A Seuso-kincs rejtélye mégsem egyszerű kalandregény, noha a krimiirodalom szabályai szerint építkezik. Csupor könyve sokkal inkább dokumentumregénynek lenne nevezhető, ha a dokumentum szóval nem riasztanánk el az olvasókat. Nem ez a szándékunk: minden, amit a Seuso-kincsekről tudni lehet, és érdemes, az benne van Csupor úr, kollégánk és barátunk valóban lebilincselő művében. 2001-ben az év legjobb krimijének kiáltották ki. Mi idén is megszavazzuk ezt neki.