Magyarországról 26 meztelencsiga faj ismert. Van köztük két különleges faj: a védett kárpáti kék meztelencsiga, a Bielzia coerulans és a budapesti csupaszcsiga vagyis a Tandonia budapestensis.

 

A "spanyol" jövevény, az Arion vulgaris, egyszínű narancssárga vagy barna, a talpa oldala sávozott, szép nagy, és a kertekben szeret mindent felfalni. Nem Spanyolországból jön, mégis általában így hívják. Vajon ez is azért kapta a spanyol jelzőt, mert a spanyol újságok írtak róla sokat, mint a spanyol nátha esetében?

A Magyar Természettudományi Múzeum kérdőívben tájékozódott róluk, és most közleményben adta ki az eredményt:
Milliárdos károkat okozhat a spanyol meztelencsiga Magyarországon; ez az egyik legagresszívebben terjedő és legnagyobb károkat okozó konyhakerti kártevő hazánkban. A faj hazai elterjedéséről friss felmérés készült az MTA ATK Növényvédelmi Intézet, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Agroinform.hu mezőgazdasági portál összefogásával.

Hazánkban 1986-ban jelezték először az invazív kártevő spanyol csupaszcsiga (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) jelenlétét, amely azóta nagy területen terjedt el hazánkban. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet, és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, valamint az Agroinform.hu mezőgazdasági portál a lakosság bevonásával citizen science felmérést készítettek azzal a céllal, hogy jobban megismerjék a faj terjedésének dinamikáját és az általa okozott károk mértékét. [A citizen science (magyarra talán közösségi tudományként fordítható) lényege hogy a tudományos kutatás folyamatában amatőrök, azaz nem az adott téma kutatói is részt vesznek.] A felmérés során a közösségi médiában, valamint az Agroinform.hu oldalán közzétett online kérdőív segítségével arra kérdeztek rá a szakemberek, hogy hol észlelték csupaszcsigák jelenlétét, mekkora az általuk okozott kár, és hogy milyen módszerekkel, ill. milyen hatékonysággal védekeznek ellenük. Az augusztusban közzétett online kérdőívet október végéig több mint 850-en töltötték ki. Elsősorban a Dunántúlról és Budapestről jelentették a kártevőt, de az Alföldről és az északi megyékből is érkeztek adatok – számoltak be az eredményekről a Növényvédelmi Intézet munkatársai. A felmérésből kiderült, hogy a meztelencsiga elsősorban konyha- és virágoskertekben fordul elő, de egyéb területeken – szántóföldön, falusi utcákon, erdőben – is megfigyelték. A válaszolók általában nagy számban észlelték a kártevőt, ahol pedig több éve jelen van, ott tömeges elterjedésről adtak hírt. A válaszadók többsége szerint a csiga nem válogat a táplálékban, szinte mindent „letarol”. Ha az idei felmérés eredményeit összehasonlítjuk a korábbi, 2010-es felmérés adataival, úgy tűnik, hogy a faj észak és keleti-délkeleti irányba terjed az országban.

A kutatásból kiderül, hogy a hazai házikertek akár 50%-át is érintheti a spanyol csupaszcsiga kártétele, amely 1.1 millió házikerttel, valamint kertenként és évente 20 ezer forint terméskieséssel kalkulálva országos szinten akár tízmilliárd forintos nagyságrendet érhet el.

A felmérésből látható, hogy a kerttulajdonosok változatos módon próbálnak fellépni a károkozás ellen, de az is látszik, hogy eredményes védekezés esetén sem sikerül hosszú távon megakadályozni a csiga visszatérését. A legelterjedtebb a fizikai védekezés, de sokan alkalmaznak vegyi anyagokat, például sót, mészport, gipszet, hamut, csigaölő granulátumot, és a hagyományos sörös csapda is elterjedt. A biológiai védekezésben az indiai futókacsa a leggyakoribb, és ez kínálja a leghosszabban tartó megoldást. Emellett nem túl elterjedt, de hatékony megoldás lehet védelmi sávok kialakítása is: a védeni kívánt területet 20 centiméter magasságig kifelé hajlított üveggyapottal körbekerítve megakadályozható a meztelencsigák kertbe jutása. A kémiai védekezésben a metaldehid tartalmú szerek helyett egyéb technológiák kifejlesztése és használata lenne szükséges, mivel azok veszélyt jelenthetnek egyes háziállatokra.

A felmérés eddigi adatai alapján megállapítható, hogy a spanyol csupaszcsiga egyre nagyobb területen van jelen Magyarországon, könnyen alkalmazkodik, és nem válogat a táplálékban. A csiga károkozása jelentős, ezért a szakemberek a védekezési módszerek hatékonyságának további vizsgálatát javasolják.

Kapcsolódó video az Agroinform.hu facebook oldalán: https://www.facebook.com/agroinform/videos/1131424393692455/
Kapcsolódó cikk:
https://www.agroinform.hu/novenyvedelem/megallithatatlanok-az-orszagot-ellepo-kartevo-csigak-37943-001