Kilátás a Nagy-Kopaszról (Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet) / Sáfrány József filmje
Magyar természetfilmesek 2 - filmklub
2015. szeptember 8-án, kedden, 18 órakor
színes, magyarul beszélő, magyar ismeretterjesztő film (2002) vetítése
hossza: 52 perc
Nagy-Kopasz
Tokaj nevét az egész világ ismeri. Tud róla minden magyar, benne van a Himnuszunkban is: "Tokaj szöllővesszein nektárt csepegtettél"... Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a szőlőtermelés és a borkultúra hátterét Magyarország egyik legváltozatosabb, leggazdagabb tájvédelmi körzete alkotja.
A Nagy-Kopasz és környéke számos ritka, védett növény- és állatfaj élőhelye.. Többek között itt él legnagyobb állományban a magyar nőszirom, amelyet ha meg akarunk ismerni, akkor vegyünk elő egy húszforintost, vagy nézzük meg a filmet!
A Tokaj-hegy vidékének szubjektív bemutatása Mercsák László tájvédelmi körzetvezető gondolatain keresztül.
gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius Lam.) – magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica)
Nagy-Kopasz.
Ezt a kilátótornyot, mely majdnem az Alföld közepéig benyúlik, maga a természet építette. Félezer méteres magasságával a legnagyobb hazai vulkán-sziget. Majdnem szabályos kerek kúpját a Tisza és a Bodrog, valamint a Takta holtágai szinte körbeövezik.
Mindenki elsősorban világhírű borairól ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy e nagyszerű kultúra mögött egészen kivételesen gazdag természeti világ található. A 9-10 millió évvel ezelőtt kialakult őshonos növénytakarót a hegy tetején egyszer már kiszorította a szőlő, de hát az elpusztult a 19. század végén a filoxéra-járványban. Az eltelt idők alatt szépen lassan visszaszivárgott az eredeti növénytakaró, a szőlők pedig a hegy alsó részén teremnek.
A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzeten belül a Nagy-Kopasz déli oldala fokozott védelem alatt áll: nem kevesebb, mint 17 hazai orchidea mellett itt él a Kárpát medencében egyedüliként a gerebcsin, más néven a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius Lam.), valamint a 20 forintos érméről ismert magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica).
Gyurgyalag (Merops apiaster) – réti sas (Haliaeetus albicilla)
kövirigó (Monticola saxatilis)
fekete gólya (Ciconia nigra) – kanalas gém (Platalea leucorodia)
Állatvilága is igen változatos. Megél itt a vaddisznó, az őz, a szarvas, a borz, a vadmacska, rézsikló és keresztes vipera. A hegy madárvilága kiegészül a Bodrogzug és a holtágak madaraival: kövirigó, gyurgyalag, fekete gólya, kanalasgém és rétisas fészkelnek. Bízvást mondható, hogy ha ezek az értékek sérülnek, vagy eltűnnek, a tokaji szőlők is megsínylik.
2015. szeptember 8-án, kedden, 18 órakor
Sáfrány József természetfilm rendező filmjeiből
Kilátás a Nagy-Kopaszról (Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet)
Kilátás a Nagy-Kopaszról (Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet)
színes, magyarul beszélő, magyar ismeretterjesztő film (2002) vetítése
hossza: 52 perc
Nagy-Kopasz
Tokaj nevét az egész világ ismeri. Tud róla minden magyar, benne van a Himnuszunkban is: "Tokaj szöllővesszein nektárt csepegtettél"... Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a szőlőtermelés és a borkultúra hátterét Magyarország egyik legváltozatosabb, leggazdagabb tájvédelmi körzete alkotja.
A Nagy-Kopasz és környéke számos ritka, védett növény- és állatfaj élőhelye.. Többek között itt él legnagyobb állományban a magyar nőszirom, amelyet ha meg akarunk ismerni, akkor vegyünk elő egy húszforintost, vagy nézzük meg a filmet!
A Tokaj-hegy vidékének szubjektív bemutatása Mercsák László tájvédelmi körzetvezető gondolatain keresztül.
gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius Lam.) – magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica)
Nagy-Kopasz.
Ezt a kilátótornyot, mely majdnem az Alföld közepéig benyúlik, maga a természet építette. Félezer méteres magasságával a legnagyobb hazai vulkán-sziget. Majdnem szabályos kerek kúpját a Tisza és a Bodrog, valamint a Takta holtágai szinte körbeövezik.
Mindenki elsősorban világhírű borairól ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy e nagyszerű kultúra mögött egészen kivételesen gazdag természeti világ található. A 9-10 millió évvel ezelőtt kialakult őshonos növénytakarót a hegy tetején egyszer már kiszorította a szőlő, de hát az elpusztult a 19. század végén a filoxéra-járványban. Az eltelt idők alatt szépen lassan visszaszivárgott az eredeti növénytakaró, a szőlők pedig a hegy alsó részén teremnek.
A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzeten belül a Nagy-Kopasz déli oldala fokozott védelem alatt áll: nem kevesebb, mint 17 hazai orchidea mellett itt él a Kárpát medencében egyedüliként a gerebcsin, más néven a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius Lam.), valamint a 20 forintos érméről ismert magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica).
Gyurgyalag (Merops apiaster) – réti sas (Haliaeetus albicilla)
kövirigó (Monticola saxatilis)
fekete gólya (Ciconia nigra) – kanalas gém (Platalea leucorodia)
Állatvilága is igen változatos. Megél itt a vaddisznó, az őz, a szarvas, a borz, a vadmacska, rézsikló és keresztes vipera. A hegy madárvilága kiegészül a Bodrogzug és a holtágak madaraival: kövirigó, gyurgyalag, fekete gólya, kanalasgém és rétisas fészkelnek. Bízvást mondható, hogy ha ezek az értékek sérülnek, vagy eltűnnek, a tokaji szőlők is megsínylik.