Hírek, érdekességek
Richter Gedeon az év történelmi üzletmebere
-
Dátum:2010. szeptember 12
-
Szerző:Király Hedvig
Richter Gedeon az év történelmi üzletembere
Most értesültem egy új kezdeményezésről: A menedzserek Országos Szövetsége úgy határozott, hogy az idei évtől minden évben megválasztják az év történelmi üzletemberét.
Szempontok:
történelmi jelentőségű üzletmeber, (vállalatalapító, tulajdonos, első számú és beosztott vezető, menedzser)
szervezetet működtessen gazdasági környezetben
társadalmi-gazdasági hatása jól leírható, napjainkban is érzékelhető
erkölcsileg feddhetetlen, tevékenysége a korabeli Magyarországra koncentráljon
a hazai kapitalizmus kezdő időszakától máig, de csak már nem élő személy esetében
politikai szempontok kizárva
Az emlékdíjat az utódvállalat képviselője, a díjazott leszármazottja, az illetőről korábban elnevezett, vagy nevét most felvevő intézmény vezetéje vesheti át.
Jelen esetben a Richter Nyrt vezérigazgatója (Bogsch Erik) vette át a díjat az MTA dísztermében, szeptember 10-én. Ez alkalomból a két szervezet közösen tudományos ülést rendezett, "Richter Gedeon - innováció" címmel, mely gálaesttel végződött, ahol Berta Enikő és Buda János 20 perces filmjét mutatták be. Ez Richter Gedeon képzelt naplójából készült, és Dr. Kozma Miklós és Babarczy Balázs frissen kiadott könyvén alapult, ahol A három generáció, avagy korajz egy rögös út kezdetéről - Richter Gedeon a történelmi gyáralapító élete és munkássága - öröksége, a Richter Gedeon Nyrt története fejezetek foglalják össze a vele kapcsolatos ismereteket.
Richter Gedeonra (1872-1944), mint a magyar gyógyszeripar megteremtőjére tekintünk. Az ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola ma tornateremként használt helyiségen születetett - ez volt ugyanis szülőháza. Egy éves korától árvagyerekként nevelkedett, és gyógyszerészgyakornok lett, majd 1895-ben gyógyszerész oklevelet kapott a Budapesti Tudományegyetemen. Rövidesen külföldön találjuk, gyógyszertárak és gyógyszergyárak tanulmányozása közben. 1901-ben megvette a Sashoz címzett patikát az Üllői úton, és organoterápiás gyógyszereket kezdett készíteni. Az új termékek olyan sikeresek lettek, hogy 1907-ben Kőbányán már gyárat tudott építeni, amit vezérigazgatóként vezetett. 1912-ben szabadamaztatták a Kalmopirint, ami ma is kapható még, és megszületett a Hyperol fertőtlenítő tabletta. 1914-re a gyárnak 24 gyógyszerszabadalma volt. Az első oraganoterápiás szabadalom az adrenalin (a vérnyomást növelő mellékvesehormon-kivonata) Tonogen néven ma is használatban van. 1923-ban a családi gyáratRichter Gedeon Vegyészeti GYár Rt. néven részvénytársasággá alakította. A két világháború között 5 világrészre kiterjedt a gyár képviseleti hálózata, 10 leányvállalata volt, és 34 államban tartott fenn bizományi raktárat. A 2. világháború idején, 1942-ben megfosztották tisztségétől, kitiltották a gyárból, és otthonról, illegálisan irányította a gyárat. 1944-ben több társával együtt a nyilasok a Dunába lőtték Előtte Raoul Wallenberg bújtatta. A háború után a gyár itthon Kőbányai Gyógyszerárugyár néven termelt, külföldi tevékenyésgében azonban megőrizte korábbi nevét, melyet a rendszerváltás után itthon is ismét használ.
Érdekesség, hogy a Wikipediában 12 nyelven írnak róla, és a német a legrészletesebb.
A képet a Wikipédia magyar változatából mentettem át.
Most értesültem egy új kezdeményezésről: A menedzserek Országos Szövetsége úgy határozott, hogy az idei évtől minden évben megválasztják az év történelmi üzletemberét.
Szempontok:
történelmi jelentőségű üzletmeber, (vállalatalapító, tulajdonos, első számú és beosztott vezető, menedzser)
szervezetet működtessen gazdasági környezetben
társadalmi-gazdasági hatása jól leírható, napjainkban is érzékelhető
erkölcsileg feddhetetlen, tevékenysége a korabeli Magyarországra koncentráljon
a hazai kapitalizmus kezdő időszakától máig, de csak már nem élő személy esetében
politikai szempontok kizárva
Az emlékdíjat az utódvállalat képviselője, a díjazott leszármazottja, az illetőről korábban elnevezett, vagy nevét most felvevő intézmény vezetéje vesheti át.
Jelen esetben a Richter Nyrt vezérigazgatója (Bogsch Erik) vette át a díjat az MTA dísztermében, szeptember 10-én. Ez alkalomból a két szervezet közösen tudományos ülést rendezett, "Richter Gedeon - innováció" címmel, mely gálaesttel végződött, ahol Berta Enikő és Buda János 20 perces filmjét mutatták be. Ez Richter Gedeon képzelt naplójából készült, és Dr. Kozma Miklós és Babarczy Balázs frissen kiadott könyvén alapult, ahol A három generáció, avagy korajz egy rögös út kezdetéről - Richter Gedeon a történelmi gyáralapító élete és munkássága - öröksége, a Richter Gedeon Nyrt története fejezetek foglalják össze a vele kapcsolatos ismereteket.
Richter Gedeonra (1872-1944), mint a magyar gyógyszeripar megteremtőjére tekintünk. Az ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola ma tornateremként használt helyiségen születetett - ez volt ugyanis szülőháza. Egy éves korától árvagyerekként nevelkedett, és gyógyszerészgyakornok lett, majd 1895-ben gyógyszerész oklevelet kapott a Budapesti Tudományegyetemen. Rövidesen külföldön találjuk, gyógyszertárak és gyógyszergyárak tanulmányozása közben. 1901-ben megvette a Sashoz címzett patikát az Üllői úton, és organoterápiás gyógyszereket kezdett készíteni. Az új termékek olyan sikeresek lettek, hogy 1907-ben Kőbányán már gyárat tudott építeni, amit vezérigazgatóként vezetett. 1912-ben szabadamaztatták a Kalmopirint, ami ma is kapható még, és megszületett a Hyperol fertőtlenítő tabletta. 1914-re a gyárnak 24 gyógyszerszabadalma volt. Az első oraganoterápiás szabadalom az adrenalin (a vérnyomást növelő mellékvesehormon-kivonata) Tonogen néven ma is használatban van. 1923-ban a családi gyáratRichter Gedeon Vegyészeti GYár Rt. néven részvénytársasággá alakította. A két világháború között 5 világrészre kiterjedt a gyár képviseleti hálózata, 10 leányvállalata volt, és 34 államban tartott fenn bizományi raktárat. A 2. világháború idején, 1942-ben megfosztották tisztségétől, kitiltották a gyárból, és otthonról, illegálisan irányította a gyárat. 1944-ben több társával együtt a nyilasok a Dunába lőtték Előtte Raoul Wallenberg bújtatta. A háború után a gyár itthon Kőbányai Gyógyszerárugyár néven termelt, külföldi tevékenyésgében azonban megőrizte korábbi nevét, melyet a rendszerváltás után itthon is ismét használ.
Érdekesség, hogy a Wikipediában 12 nyelven írnak róla, és a német a legrészletesebb.
A képet a Wikipédia magyar változatából mentettem át.