Homoktövis Újpesten
A minap lettem figyelmes arra a hírre, hogy a mostanában oly divatos homoktövis legalább 150 éve Pesten is honos. Az egyetlen őshonos kárpát-medencei fajta, pontosabban annak egyik alfáját (Hippophae rhamnoides subsp. carpatica Rousi) 1850-ben fedezték fel a mostani megyeri híd pesti hídfőjének a közelében, Káposztásmegyer közvetlen szomszédságában. Ezen kívül a Szentendrei szigeten, Békásmegyeren és Örkényben található még természetes előhelye, a többi területen hazánkban szinte mindenütt kiveszett, pedig a Szigetközben nagyobb állományai voltak.
Ez egy a Kárpát-medencében őshonos, tövises cserje, ami 2-4 m magasra nő, levele ezüstösen csillog, virágai aprók, zöldes színűek, és narancssárga, fürtökben lógó bogyókat terem. Augusztusban érik, és savanykás, de ha megcsípi a dér, édessé válik. A bogyókról nagyon sok jót mondanak. C-vitamin tartalma a paprikánál is nagyobb, ezért hatékonyan növeli immunrendszerünk erejét (fertőzés, legyengült állapotra ajánlják), sőt azt tartják, hogy lassítja az öregedést is. Zsírsav összetétele a vér koleszterin szintjét csökkenti, és E vitaminjával együtt hámosít és csökkenti a bőr gyulladását, ami a sebgyógyulást gyorsítja, sőt a káros UV-sugárzás ellensúlyozására is ajánlják. Savanyú íze miatt általában más gyümölccsel együtt érdemes fogyasztani, lekvár, dzsem, zselé, ivólé, bor vagy akár likőr formájában.
A növény kedveli a fényt, tűri a szárazságot és a fagyot. A homokos talajon érzi igazán jól magát. Ezért is telepszik meg a folyó- és patakpartokon, de elviseli a sós, márgás talajt, és az agyagos kőmálladékot is, így érthető, hogy egyre több helyen próbálkoznak a termesztésével - ezek jellemzően idegen fajták.
Az újpesti terület 1974 óta védett, de kiderült, hogy a környéken más ritka növény is él, így 1999-ben 24,5 hektár területre módosították a védettséget, ahol 22 védet növény fajt tartanak számon (pl. kardlevelű madársisak/Cephalanthera longifolia, báránypirosító/Alkanna tinctoria, homoki fátyolvirág/Gypsophila fastigiata, csikófark/Ephedra distachya, homoki kikerics/Colchicum arenarium), és olyan állatok élnek benne, mint az őz, róka, borz. 800.000 homoktövis tövet tartottak itt számon, de a magasfeszültségű villanyvezeték sor építése miatt tavaly 210 tövet kivágtak. A terület védelme érdekében tanösvényt terveznek kialakítani, a szegélyzónákban őshonos fák ültetésével a zajszennyezést csökkenteni és önkéntes programokat szerveznek az élőhely kezelésére, melyet kertészmérnökök, agrármérnökek és biológusok segítik.
Ez egy a Kárpát-medencében őshonos, tövises cserje, ami 2-4 m magasra nő, levele ezüstösen csillog, virágai aprók, zöldes színűek, és narancssárga, fürtökben lógó bogyókat terem. Augusztusban érik, és savanykás, de ha megcsípi a dér, édessé válik. A bogyókról nagyon sok jót mondanak. C-vitamin tartalma a paprikánál is nagyobb, ezért hatékonyan növeli immunrendszerünk erejét (fertőzés, legyengült állapotra ajánlják), sőt azt tartják, hogy lassítja az öregedést is. Zsírsav összetétele a vér koleszterin szintjét csökkenti, és E vitaminjával együtt hámosít és csökkenti a bőr gyulladását, ami a sebgyógyulást gyorsítja, sőt a káros UV-sugárzás ellensúlyozására is ajánlják. Savanyú íze miatt általában más gyümölccsel együtt érdemes fogyasztani, lekvár, dzsem, zselé, ivólé, bor vagy akár likőr formájában.
A növény kedveli a fényt, tűri a szárazságot és a fagyot. A homokos talajon érzi igazán jól magát. Ezért is telepszik meg a folyó- és patakpartokon, de elviseli a sós, márgás talajt, és az agyagos kőmálladékot is, így érthető, hogy egyre több helyen próbálkoznak a termesztésével - ezek jellemzően idegen fajták.
Az újpesti terület 1974 óta védett, de kiderült, hogy a környéken más ritka növény is él, így 1999-ben 24,5 hektár területre módosították a védettséget, ahol 22 védet növény fajt tartanak számon (pl. kardlevelű madársisak/Cephalanthera longifolia, báránypirosító/Alkanna tinctoria, homoki fátyolvirág/Gypsophila fastigiata, csikófark/Ephedra distachya, homoki kikerics/Colchicum arenarium), és olyan állatok élnek benne, mint az őz, róka, borz. 800.000 homoktövis tövet tartottak itt számon, de a magasfeszültségű villanyvezeték sor építése miatt tavaly 210 tövet kivágtak. A terület védelme érdekében tanösvényt terveznek kialakítani, a szegélyzónákban őshonos fák ültetésével a zajszennyezést csökkenteni és önkéntes programokat szerveznek az élőhely kezelésére, melyet kertészmérnökök, agrármérnökek és biológusok segítik.