Kis magyar repüléstörténet
A metropol tegnapi számában akadtam rá a cikkre, és benne néhány meglepő dologra, úgyhogy kicsit utánajártam.
Repülő szerkezetek
A mai ejtőernyő ősét Verancsics Fausztus/János alkotta meg, aki a magyar királyság területén, Dalmáciában született (1540 vagy 1551) és Velencében halt meg (1617). Neveltetésében meghatározó szerepe volt nagybátyjának, az esztergomi érsek Verancsics Antalnak, akinek halála után életrajzát is megírta. 1579-ben veszprémi várkapitány és a püspökség kormányzója lett, később a prágai udvarban II. Rudolf királyi titkára. Itt természettudományi és technikai tanulmányokat is folytatott, majd 1594-ben egyházi szolgálatba lépett. Így lett csanádi püspök, majd 1609-től V. Pál pápa mellett működött, és sokat kutatott. Ezek eredményeit 1616-ban két könyvben jelentette meg: Logica nova (Új logika) és Machinae novae (Új gépek). Ez utóbbiban a legkülönbözőbb területekre kalandozik el, leírásaiban szó van mezőgazdaságról, kézművességről, haditechnikáról,hídépítésról és szállító eszközökről, ahol mintegy 60 új megoldást és eredeti találmányt is közzétett. Ilyen például a szélturbina, tengerfenékkotró markológép, speciális vízimalom, a "libegő" őse, a lánc-híd, sajtoló, daráló és zúzógépek, fűrészek, szivattyúk és az ejtőernyő ősét is. Ismerteti az acélpántokból álló rugós alátámasztást a kocsikon Kocs községben, így terjedt el a kocsi szó. Szerkezeteit szabadalmi oltalom alá helyezte Siena és Firenze hercegénél, vagyis kiváltságlevelet szerzett. Több történeti munkát is írt és egy 5 nyelvű (latin, magyar, olasz, német, horvát) szótárt is készített (1595)
Jaisge Ferenc Ignác, papi nevén Cyprian Jaisge (1724-1775), aki sikeres siklórepülést hajtott végre. A sziléziai Polkowicében szültett, és a késmárki Vöröskolostorban helyezték örök nyugalomba. Árvagyerek volt, a Vöröskolostor kamalduli szerzetesei nevelték fel. (A rendet 1782-ben II. József feloszlatta) Lőcsén sebészetet tanult, utána visszatért a klastromba. Seborvoson kívül borbély, patikus, kertész és főszakács is volt. Szabadidejében fúrt-faragott és 1768-ban maga alkotta szárnyas szerkezetével lesiklott a Korona-hegyről, átrepülte a Dunajec folyót, és a kolostor udvarán landolt. "Ördögszekere" nem tetszett az egyházi köröknek, Szepesbéla főterén a nyitrai püspök elégette 1770-ban, így csak a legendája maradt fenn. A tátralomnici vagy pozsonyi múzeumban őrzik azonban füveskönyvét, és a 272 préselt gyógynövényt tartalmazó herbáriumát (1766). A szöveg görög, latin, lengyel és német nyelvű.
1784: Szablik István, első léggömb
1811: Dr. Manner Károly, hidrogénnel töltött léggömbjével Gyöngyösig jut el
1896: Schwarz Dávid, első aluminium lemezekből készített, rácsszerkezetes léghajó
1900: Némethy Emil, papírgyár tetejéről siklórepülés repülőszerkezetével
1906: Svachulay Sándor, Kolibri I elkészítése - nem tud még felszállni
1910: Adoján János Libelle gépe felszáll (kéthengeres, 25LE, Adorján-Dedics motor)
Néhány nevezetes pitóta
Ittebei Kiss József: I. világháború legsikersebb hadirepülőjének pilótája - váratlanul, a felhők közül csapott le, az általa kívánt helyen kényszerítette leszállásra az ellenséges gépeket
Endresz György: I. világháború többször kitüntettt tábori pilótája, utána a Magyar Aero Szövetség oktatópilójáta, 1931: Bicske - Harbour Grace repülés 25 óra, 40 perc - világon a 15. Atlanti óceán átrepülés (ld. kép a túloldalon: Az Atlanti-óceán átrepülésére készülő Magyar Sándor navigátor és Endresz György pilóta, a kameránál Bánhidi Antal gépészmérnök, repülőgép-tervező – Fotó forrása: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – Archívum – Negatívtár – Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye)
Horthy István: Horthy Miklós kormányzó fia, 1927-től pilóta, tartalékosként került a 2. világháborúban a frontra, 1942-ben búcsúbevetésén lezuhant Héja tipusú gépével - a körülmények tisztázatlanok
Czigány Ildikó: A MALÉV első női pilótája Fokker 70-es utasszállító gépén. Eredetileg zenész diploma, majd sportrepülés után utasszállító repülő.
Repülő szerkezetek
A mai ejtőernyő ősét Verancsics Fausztus/János alkotta meg, aki a magyar királyság területén, Dalmáciában született (1540 vagy 1551) és Velencében halt meg (1617). Neveltetésében meghatározó szerepe volt nagybátyjának, az esztergomi érsek Verancsics Antalnak, akinek halála után életrajzát is megírta. 1579-ben veszprémi várkapitány és a püspökség kormányzója lett, később a prágai udvarban II. Rudolf királyi titkára. Itt természettudományi és technikai tanulmányokat is folytatott, majd 1594-ben egyházi szolgálatba lépett. Így lett csanádi püspök, majd 1609-től V. Pál pápa mellett működött, és sokat kutatott. Ezek eredményeit 1616-ban két könyvben jelentette meg: Logica nova (Új logika) és Machinae novae (Új gépek). Ez utóbbiban a legkülönbözőbb területekre kalandozik el, leírásaiban szó van mezőgazdaságról, kézművességről, haditechnikáról,hídépítésról és szállító eszközökről, ahol mintegy 60 új megoldást és eredeti találmányt is közzétett. Ilyen például a szélturbina, tengerfenékkotró markológép, speciális vízimalom, a "libegő" őse, a lánc-híd, sajtoló, daráló és zúzógépek, fűrészek, szivattyúk és az ejtőernyő ősét is. Ismerteti az acélpántokból álló rugós alátámasztást a kocsikon Kocs községben, így terjedt el a kocsi szó. Szerkezeteit szabadalmi oltalom alá helyezte Siena és Firenze hercegénél, vagyis kiváltságlevelet szerzett. Több történeti munkát is írt és egy 5 nyelvű (latin, magyar, olasz, német, horvát) szótárt is készített (1595)Jaisge Ferenc Ignác, papi nevén Cyprian Jaisge (1724-1775), aki sikeres siklórepülést hajtott végre. A sziléziai Polkowicében szültett, és a késmárki Vöröskolostorban helyezték örök nyugalomba. Árvagyerek volt, a Vöröskolostor kamalduli szerzetesei nevelték fel. (A rendet 1782-ben II. József feloszlatta) Lőcsén sebészetet tanult, utána visszatért a klastromba. Seborvoson kívül borbély, patikus, kertész és főszakács is volt. Szabadidejében fúrt-faragott és 1768-ban maga alkotta szárnyas szerkezetével lesiklott a Korona-hegyről, átrepülte a Dunajec folyót, és a kolostor udvarán landolt. "Ördögszekere" nem tetszett az egyházi köröknek, Szepesbéla főterén a nyitrai püspök elégette 1770-ban, így csak a legendája maradt fenn. A tátralomnici vagy pozsonyi múzeumban őrzik azonban füveskönyvét, és a 272 préselt gyógynövényt tartalmazó herbáriumát (1766). A szöveg görög, latin, lengyel és német nyelvű.
1784: Szablik István, első léggömb
1811: Dr. Manner Károly, hidrogénnel töltött léggömbjével Gyöngyösig jut el
1896: Schwarz Dávid, első aluminium lemezekből készített, rácsszerkezetes léghajó
1900: Némethy Emil, papírgyár tetejéről siklórepülés repülőszerkezetével
1906: Svachulay Sándor, Kolibri I elkészítése - nem tud még felszállni
1910: Adoján János Libelle gépe felszáll (kéthengeres, 25LE, Adorján-Dedics motor)
Néhány nevezetes pitóta
Ittebei Kiss József: I. világháború legsikersebb hadirepülőjének pilótája - váratlanul, a felhők közül csapott le, az általa kívánt helyen kényszerítette leszállásra az ellenséges gépeket
Endresz György: I. világháború többször kitüntettt tábori pilótája, utána a Magyar Aero Szövetség oktatópilójáta, 1931: Bicske - Harbour Grace repülés 25 óra, 40 perc - világon a 15. Atlanti óceán átrepülés (ld. kép a túloldalon: Az Atlanti-óceán átrepülésére készülő Magyar Sándor navigátor és Endresz György pilóta, a kameránál Bánhidi Antal gépészmérnök, repülőgép-tervező – Fotó forrása: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – Archívum – Negatívtár – Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye)
Horthy István: Horthy Miklós kormányzó fia, 1927-től pilóta, tartalékosként került a 2. világháborúban a frontra, 1942-ben búcsúbevetésén lezuhant Héja tipusú gépével - a körülmények tisztázatlanok
Czigány Ildikó: A MALÉV első női pilótája Fokker 70-es utasszállító gépén. Eredetileg zenész diploma, majd sportrepülés után utasszállító repülő.