Skip to main content

Hírek, érdekességek

Őshonos baromfik

  • Dátum:
    2011. október 20
  • Szerző:
    Dr. Kiss H. Margit Teréz
2011. október 20.
Meglepődve olvastam a neten egy A gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet egyik érdekes programjának a része a már kihalóban levő, őshonos baromfik újra divatba hozása. Egy tiszaszőlősi vállalkozó a pertnerük ebben, ő szaporítja a törzsállományt, és ajánlja továbbtenyésztésre. A feltöltött képeken magyarázatok olvashatók, ill. lennének olvashatók, ha egyes helyeken maga a kép nem tenné ezt lehetetlenné. Az mindenesetre kiderült, hogy az őshonos alatt inkább a történeti magyar fajokat kell érteni.
Tetszett az ötlet, így máshol próbáltam további infót gyűjteni. Eljutottam a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesületének a honlapjára, ahol mindenegyes fajról letölthető tanulmány található, úgyhogy akit érdekel, hogy őseink mikor milyen baromfit fogyasztottak és persze tenyésztettek, bőséges anyagot talál. És persze arról is, hogy ha ő netán tartani akarna, miről kell gondoskodjon.
feher parlagi tyuk  oshonos fogolyszinu parlagi tyuk
Hasonlóan tágan értelmezve az őshonos fogalmát, a gyomaendrődi városi könyvtár honlapján is található egy kis összeállítás - kép és ismertető itt egymás mellett jelenik meg. A védett, fehér (1. kép) magyar parlagi tyúkról megtudjuk például, hogy a 19. század végén kezdett kialakulni, de ősét valószínűleg Kelet-Európából hozták be a honfoglaló magyarok, oda pedig a kelták hozták be házi tyúknak. Mellettük ott vannak a fogolyszínűek (2. kép) is.
A parlagi magyar pulykának két színváltozata volt. A bronzpulykát (1. kép) elsősorban Duna-Tisza közén termesztették, miután a 16. században beteleítették Közép- és Észak-Amerika erdős vidékeiről. A rézpulyka (2. kép) viszont Dél-Magyarországon és Boszniában terjedt el .
  oshonos bronzpulyka  oshonos rezpulyka

Dr. Kiss H. Margit Teréz