Hírek, érdekességek
A Föld Napja és a méhek
-
Dátum:2010. április 12
-
Szerző:Király Hedvig
2011. április 22.
Ma van a Földanya Nemzetközi Napja - 2009 óta az ENSZ határozta szerint. Ilyenkor világszerte (jelenleg 175 országban) különböző eseményeket rendeznek a természi környezet megóvása érdekében. A megemlékezés azonban régebbre nyúlik vissza, hiszen Magyarország már 1990-ben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Az ötletet 1969-ben az UNESCO konferencián egy bizonyos John McConnell vetette fel (a zászló is az ő terve), és egy évvel később már ünnepelték. A hozzá kapcsolódó Earth Day Network-öt ("Föld Napja Hálózat") 1970. április 22-én indította el Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató, és ez vált az általánosan elfogadott napjává. Született egy himnusza is. Idén, a 40.évforduló alkalmából a klímaváltozás, a környezeti hatsok és a zöld gazdaság a fő téma. Most először egy arab ország is csatlakozott, Marokkó: 1 millió fa ültetését vállalta. Itthon a méhek kerültek előtérbe.
Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest
Korábban a méhészet vidéki tevékenység volt, de kezd elterjedni mostanában a városi méhészet. New Yorkban például mostantól legális. Kb. 600 méhészt tartanak ott számon, akik erkélyeken, háztetőkön tartják a méheket. A Nemzetközi Méhkutató Egyesület tudományos igazgatója reméli, hogy számuk most jelentősen bővülni fog. Más városokban is hódolnak azonban ennek a hobbinak, a londoni méhészek több mint fele például nő. Budapesten nincs statisztika, de nálunk is terjedőben van.
A méhek percenként 11400 szárnycsapást végeznek. Összesen 5 szemük van: egy pár összetett és 3 pontszem. Két pár hártyás szárnyuk együtt mozog, mivel a hátsó szárny elülső szegélyén lévő karmocskák az első szárnyhoz kapaszkodnak, így ez mozgatja a hátsót is. A házi méh 1. láb lábszárán és első lábtőízén kefécskék alakultak ki, minden láb első lábtőízén kosárkával, a 3. láb lábszárán a lábszár és az első lábtőíz határán pollenpréssel. A pollent hosszú, összetett nyelvükkel gyűjtik be. A házi méh (Apis mellifera) dolgozójának fullánkja fogazott.
Eddig kb. 20 000 méhfajt írtak le, de vannak még ismeretlenek. Az Antarktisz kivételével mindenütt élnek. A törpe méh (Trigona minima) 2,1 mm, a legnagyobb (Megachile pluto) 39 mm. Méhlárva kukacszerű nyű. A háziméh-családban 40 000-70 000 egyed is élhet. Vannak azonban magányos méhfajok, és ezek se mézet se méhviaszt nem termelnek - legtöbbjük egy-egy növény pollenjére szakosodott. A méhlegelőt a felderítő méhek körtánccal vagy riszáló tánccal írják le társaiknak. Megfigyelték, hogy földrengés előtt kirepülnek a kasukból.
A méhek eredetileg húsfogasztó, ragadozó rovarok voltak, mint ma a darazsak. A zárvatermő növények megjelenése után ebből alakultak pollenfogyasztókká. 2006-ban egy burmai borostyánban 100 millió éves fosszilia került elő, amin a ragadozó és pollengyűjtő jegyek keverednek.
Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest
Fotó: Wikipédia
Néhány érdekesség: A méhek percenként 11400 szárnycsapást végeznek. Összesen 5 szemük van: egy pár összetett és 3 pontszem. Két pár hártyás szárnyuk együtt mozog, mivel a hátsó szárny elülső szegélyén lévő karmocskák az első szárnyhoz kapaszkodnak, így ez mozgatja a hátsót is. A házi méh 1. láb lábszárán és első lábtőízén kefécskék alakultak ki, minden láb első lábtőízén kosárkával, a 3. láb lábszárán a lábszár és az első lábtőíz határán pollenpréssel. A pollent hosszú, összetett nyelvükkel gyűjtik be. A házi méh (Apis mellifera) dolgozójának fullánkja fogazott.
Eddig kb. 20 000 méhfajt írtak le, de vannak még ismeretlenek. Az Antarktisz kivételével mindenütt élnek. A törpe méh (Trigona minima) 2,1 mm, a legnagyobb (Megachile pluto) 39 mm. Méhlárva kukacszerű nyű. A háziméh-családban 40 000-70 000 egyed is élhet. Vannak azonban magányos méhfajok, és ezek se mézet se méhviaszt nem termelnek - legtöbbjük egy-egy növény pollenjére szakosodott. A méhlegelőt a felderítő méhek körtánccal vagy riszáló tánccal írják le társaiknak. Megfigyelték, hogy földrengés előtt kirepülnek a kasukból.
A méhek eredetileg húsfogasztó, ragadozó rovarok voltak, mint ma a darazsak. A zárvatermő növények megjelenése után ebből alakultak pollenfogyasztókká. 2006-ban egy burmai borostyánban 100 millió éves fosszilia került elő, amin a ragadozó és pollengyűjtő jegyek keverednek.