A Richter skála és a földrengések
Ismét művelődtem a metropolból, és utána a netről.
Földrengés tekintetében közepesen vagyunk érintettek, mivel elenyésző az esélye az enyhénél nagyobb erősségű rengésnek - max. 6,5 erősségűre számíthatunk Magyarországon, az 1985. augusztus 15-ös berhidai földrengés is 4,9 erősségű volt - ilyen 20-25 évente várható csak. Kisebb, 2-3 erősségű viszont több is van, de azokat csak a műszerek ill. néhány ember képes érzékelni. A földrengések jellemzően a kőzetlemezhatároknál várhatóak, a törésvonalak mentén kevésbé. Ez utóbbi ugyan van hazánk területén, de érdekes módon a legtöbb földrengés nem e körül történik.
Földrengéshez biztos előrejelzés egyelőre nincs, csak a valószínűség mértékét lehet megsaccolni. A szeizmatológiai intézetek azonban dolgoznak rajta. Földrengés esetén azt javasolják a szakembereink, hogy erős bútor alá bújjunk, vagy az ajtóba álljunk be, ami felett a gerenda erős. Csak a rengések végén hagyjuk el a házat mert a legtöbb balesetet ilyenkor a lehulló vakolat és leeső tárgyak szokták okozni. A gáz- és vízcsap elzárása alap. Ha már kimentünk, maradjunk ott, mivel a meggyengült ház bármikor összedőlhet.
(A riadalom után mentették a megmaradt ingóságokat a berhidai nevelőotthonból. Fotó: Napló, Kisalföld 2021.01.17.cikke)
A földrengés erősségét a Richter-skála alapján szokták megadni. A rengés erejének mértékét (magnitúdó) műszeres méréssel (szeizmográf) állapítják meg, és a rengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával arányos. A műszer által jelzett legnagyobb kitérés és az epicentrumtól való távolság alapján számolják ki. Elvileg nincs maximuma, de a fizikai tényezők alapján 10-esnél erősebb nem igen képzelhető el. A magnitúdó és a gyakoriság között is találtak matematikai összefüggést. Eddig a legnagyobb, 9,5-es Chilében volt 1960 május 22-én, a következő pedig a Szunda-árok északi része alatt (Szumátra), 9,3-as, 2004 december 26-án.
Az eljárást Charles Richter 1935-ben publikálta. Azóta azonban sokban pontosították, így a tudományos életben Európában az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) alkalmazzák.
A Richter-skála fokozataira a következő táblázatot találtam a Wikipédiában:
Földrengés tekintetében közepesen vagyunk érintettek, mivel elenyésző az esélye az enyhénél nagyobb erősségű rengésnek - max. 6,5 erősségűre számíthatunk Magyarországon, az 1985. augusztus 15-ös berhidai földrengés is 4,9 erősségű volt - ilyen 20-25 évente várható csak. Kisebb, 2-3 erősségű viszont több is van, de azokat csak a műszerek ill. néhány ember képes érzékelni. A földrengések jellemzően a kőzetlemezhatároknál várhatóak, a törésvonalak mentén kevésbé. Ez utóbbi ugyan van hazánk területén, de érdekes módon a legtöbb földrengés nem e körül történik.
Földrengéshez biztos előrejelzés egyelőre nincs, csak a valószínűség mértékét lehet megsaccolni. A szeizmatológiai intézetek azonban dolgoznak rajta. Földrengés esetén azt javasolják a szakembereink, hogy erős bútor alá bújjunk, vagy az ajtóba álljunk be, ami felett a gerenda erős. Csak a rengések végén hagyjuk el a házat mert a legtöbb balesetet ilyenkor a lehulló vakolat és leeső tárgyak szokták okozni. A gáz- és vízcsap elzárása alap. Ha már kimentünk, maradjunk ott, mivel a meggyengült ház bármikor összedőlhet.
A földrengés erősségét a Richter-skála alapján szokták megadni. A rengés erejének mértékét (magnitúdó) műszeres méréssel (szeizmográf) állapítják meg, és a rengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával arányos. A műszer által jelzett legnagyobb kitérés és az epicentrumtól való távolság alapján számolják ki. Elvileg nincs maximuma, de a fizikai tényezők alapján 10-esnél erősebb nem igen képzelhető el. A magnitúdó és a gyakoriság között is találtak matematikai összefüggést. Eddig a legnagyobb, 9,5-es Chilében volt 1960 május 22-én, a következő pedig a Szunda-árok északi része alatt (Szumátra), 9,3-as, 2004 december 26-án.
Az eljárást Charles Richter 1935-ben publikálta. Azóta azonban sokban pontosították, így a tudományos életben Európában az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) alkalmazzák.
A Richter-skála fokozataira a következő táblázatot találtam a Wikipédiában:
| Magnitúdó[4] | A rengés ereje | A pusztítás mértéke | Hasonló erejű rengések gyakorisága |
|---|---|---|---|
| <2,0 | mikrorengés | csak műszerekkel érzékelhető | naponta 8000 |
| 2,0–2,9 | rendkívül gyenge | a legtöbb ember még nem érzékeli | naponta 1000 |
| 3,0–3,9 | nagyon gyenge | általában érzékelhető, károkat még nem okoz | évente 49 000 |
| 4,0–4,9 | gyenge | a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek | évente 6200 |
| 5,0–5,9 | közepes | a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek | évente 800 |
| 6,0–6,9 | erős | erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50–80 km távolságban is | évente 120 |
| 7,0–7,9 | igen erős | súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja | évente 18 |
| 8,0–8,9 | nagyon erős | súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások | évente 1 |
| 9,0–9,9 | rendkívüli erejű rengés | rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj | átlagosan 20 évente fordul elő |
| ≥10 | globális katasztrófa | a földkéreg kettéreped, a törésvonalak tovább húzódnak, hihetetlen pusztítás | az emberiség történetében még nem történt meg |